Business time 在 Chengdu

Nem egyszer tapasztaltam a kínaiak orgánumát a napok során. Hangosak. Legalábbis tudnak nagyon hangosak lenni. A mai nap viszont sejteni is vélem, hogy miért rikácsolt a sofőröm telefonon egész úton hazafelé. Miután beszálltam és megmutattam neki a szálloda névkártyáját rögtön a telefonhoz nyúlt és fennhangon elkezdett beszélni valakivel. Rövid idő után észrevettem, hogy a fotó a kesztyűtartó fölé kirakott igazolványon nem hasonlít a sofőrömre inkább talán az édesapja lehet. Feltételezem, hogy a zöldfülű srác (lehetett max 19) éppen csak helyettesíti az öregét és a városismerettel még alig rendelkezve kért tanácsot (a kártyát kétszer elkérte még) Ráadásul elég hirtelen pattantam a kocsijába, örültem, hogy sikerült fogni egyet.